Belépés, Kilépés
Reális a 15. helyezésünk
A magyar férfi ülőröplabda-válogatott a 15. helyen végzett az oklahomai világbajnokságon. Göczi István szakmai vezető szerint nem sok hiányzott a jobb szerepléshez, de a végeredmény reális.
- A csoportkör után az alsó ágon ugyanolyan kieséses rendszerben folytatódott a vb, mint a felső ágon, sőt itt is osztottak érmeket, így mi hivatalosan az alsó ág bronzérmeseiként jöhettünk haza – mondta honlapunknak Göczi István. – A vb mérkőzései alapján reálisnak mondható a helyezésünk, a legjobb tizenkettő közé jutott csapatok közül talán a hollandokat tudtuk volna megverni, a többiek jobbak nálunk.
- Ennek ellenére közel állt a csapat a továbbjutáshoz.
- Csoportunkban Egyiptom volt messze a legjobb, és a horvátok is egyelőre jelentősen jobb játékerőt képviselnek, mint mi. A brazilok ellen éreztem úgy, hogy talán el lehet őket kapni, de sajnos azon a meccsen utolért minket az az átok, amellyel minden válogatott szembesült legalább egyszer: rengeteget tévedtek a kárunkra a bírók. Nem csaltak, hanem rosszul vezették a meccseket. Területi elven minden földrészről hívtak játékvezetőket, és sajnos sokan össze-vissza fújtak. Mi a brazilok ellen fogtunk ki ilyen játékvezetőket, később a braziloknak is volt olyan meccsük, amikor őket sújtották a tévedések. Pedig ha ellenük sikerült volna játszmát nyernünk, akkor a mérkőzést is megnyerhettük volna. Mindig összeomlottak a kiélezett helyzetekben, a vb-n háromszor játszottak öt szettes mérkőzést, mindegyiket elveszítették. A körülményeinket figyelembe véve azonban a 15. hely is jó eredménynek számít. Állami támogatás nélkül nem tudunk előrébb lépni.
- Miben voltak jobbak az ellenfelek?
- Sokkal fiatalabbak voltak nálunk, és több felkészülési mérkőzést játszottak, nagyobb volt a meccsrutinjuk. A mi csapatunk átlagéletkora 45 év, a többi vb-résztvevőnél minimum két-három huszonéves is szerepelt, de voltak olyan válogatottak is, melyekben a 30 fölötti játékos számított kuriózumnak. Nekünk nincsenek megfelelő tudású utánpótlás játékosaink, ez a legnagyobb gond. Most azonnal el kellene kezdeni minden megyében felkutatni azokat a fiatalokat, akik az utánpótlást jelenthetnék, különben nincs jövőnk, sem a nemzetközi porondon, sem itthon. Ehhez viszont pénzre van szükség, hiszen szakemberek kellenek, akik kiválasztják a tehetségeket. A jövő évi Európa-bajnokságról egy csapat szerezhet londoni kvótát, legalább öt-hat olyan válogatott van, amelyik jobb nálunk. Már ezen az Eb-n úgy kellene részt vennünk, ha nevezünk, hogy a csapatunkban van legalább két-három fiatal. Velük viszont már most foglalkozni kellene. És utána a paralimpiai selejtezőtornán is már a megfiatalított csapattal kellene játszani, hogy az újak minél hamarabb, minél komolyabb meccsrutint szerezzenek.
- Ez úgy hangzik, mintha a londoni paralimpiáról már eleve lemondhatna a válogatott.
- Amíg van esély, nem szabad feladni, de nagyon nehéz lesz, több jobb csapat van nálunk, mint ahányan ott lehetnek Londonban. Ha már jövőre lennének fiatalok a válogatottban, akkor el lehetne kezdeni úgy felfrissíteni a csapatot, hogy gyorsaságban, lendületben fel tudjuk venni a versenyt az élmezőny kicsit hátrébb sorolt csapataival. Jelenleg még a középmezőnyhöz tartozunk, de ha nem változik semmi, akkor innen is ki fogunk kerülni. Ha a férfi válogatottnál nem tudunk végrehajtani egy olyan generációváltást, amely előrébb viszi a sportágat, akkor lehet, hogy minden energiával a női válogatott mellé kell állni, mert ott fiatalok játszanak, és az eredményeik is nagyon biztatóak. Az ideális persze az lenne, ha a férfiak és a nők is megkapnák az államtól azt a támogatást, amely nemcsak a kiutazásra elég, hanem a megfelelő felkészüléshez is biztosítja a lehetőséget. Ezen a téren sokkal jobban le vagyunk maradva a vetélytársaktól, mint játékban.
Forrás: www.hparalimpia.hu
2010-07-26 13:18:20
Hozzászólások
Hozzászólni csak bejelentkezve lehet !
Még nincs hozzászólás
©parasportpress.eu